A mai digitális képalkotás korában egyre ritkábban látjuk szükségét annak, hogy szűrőkkel módosítsuk kép- és videófelvételeinket. Azonban vannak olyan helyzetek, amikor szűrők nélkül egyszerűen lehetetlen elérni a kívánt eredményeket. Ezt különösen a drónpilóták tapasztalhatják gyakran, akik csak szűk keretek között módosíthatják légi kameráik beállításait.
Azonban ha valaki úgy dönt, hogy szűrőkkel próbálja javítani felvételeit (mert hallott róla, hogy azok segíthetnek), hamar szembesülhet vele, hogy temérdek lehetőség és típus közül választhat, a megannyi szám és idegen kifejezés pedig csak tovább bonyolítja a válogatást.
A következőkben a három fő szűrőtípusról lesz szó, illetve arról, hogy milyen helyzetekben és mire érdemes használni őket egy drón kameráján.
Filterek a legnépszerűbb drón típusokhoz:
Fontos tudnivaló a drónkamerák szűrőiről
Mielőtt belekezdenénk, fontos megjegyezni, hogy a kamerák és fényképezők objektívjeihez készült szűrőkkel ellentétben (amelyeket bármilyen megfelelő átmérőjű objektívre csatlakoztatni lehet) a drónkamerák szűrői általában kifejezetten az adott modellhez vagy kamerához készülnek, hogy ne zavarják meg a kamera stabilitásáért felelős gimbal egyensúlyát.
Drón filterek: UV szűrő drónokra
Az UV, vagy „ultraviola” szűrők elsődleges célja hajdanán az objektívbe jutó UV hullámhosszú fény blokkolása volt. Az UV fényt az emberi szem ugyan nem látja, de a fényképezők szenzorjai érzékenyek rá, és így a túl erős UV sugárzás csökkentheti a rögzített kép kontrasztját és „ködösebbé” teheti azt.
UV szűrőkre manapság már nem igazán van szükség, ugyanis a modern objektívek gyárilag rendelkeznek egy olyan bevonattal, ami segít kizárni a káros ultraviola hullámhosszú sugarak nagy részét.
Sokan ennek ellenére tartanak maguknál ilyen szűrőket, mert lényegében egy átlátszó, színtelen üvegről van szó, ami némi védelmet nyújthat az objektívek elülső lencséjének a karcolások és egyéb károk ellen. Fontos megjegyezni, hogy ez csak egyfajta bevett szokás, és az UV szűrőket gyárilag nem arra tervezték, hogy megvédjék velük az objektívek lencséjét! Az UV szűrők nem törhetetlen, golyóálló üvegből készültek!
Továbbá, az UV szűrők habár átlátszóak, némileg csökkentik a rögzített kép minőségét. Ez azért van, mert minél több lencseelemet helyezel a rögzítendő kép és a szenzor (a fényképezőgép érzékelője) közé, annál nagyobb az esélye, hogy csökkenni fog a kép minősége.
Az olcsó szűrők látványos minőségromlást okozhatnak, és ez nem csak az UV szűrőkre, hanem az alábbiakban tárgyalt ND és polárszűrőkre is vonatkozik!
Drón filterek: ND szűrők drónokra
Az ND (neutral density), vagy szürkeszűrők célja, hogy csökkentsék a kamera érzékelőjére jutó fény mennyiségét – lényegében ezek a fényképezők „napszemüvegei”, ha úgy tetszik. Egy minőségi ND szűrő teljesen színtelen (szürke), hogy ne változtassa meg a rögzített kép színeit.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi értelme van szándékosan kevesebb fényt engedni a kamerába, ha a fényképezés és a videózás a szó szerint fény rögzítéséről szól. Hogy ezt megértsük, először is vessünk egy pillantást az expozíció (a fényérzékeny felület megvilágítása) három alappillérére:
1. Blende: A blende, vagy „írisz” leginkább az ember szem pupillájához hasonlítható, és ahhoz hasonló elven nyitható vagy zárható a legtöbb objektívben. A blende nyitásával vagy zárásával szabályozható, hogy (1) mennyi fény jut a kamera érzékelőjére és (2) hogy mekkora az a „tól-ig” távolság, amiben a kép éles, vagy „fókuszban van” (ezt nevezzük mélységélességnek). A blende nyitottságát az f/szám jelzi – ez sok drónmakermában nem módosítható.
2. Záridő: A záridő szabja meg, hogy egy kép mennyi ideig exponálódik, tehát hogy meddig rögzíti a fényt a kamera érzékelője. Ez szintén két dolgot befolyásol: (1) egyrészt hogy mennyi fényt rögzíthet a kamera érzékelője, (2) másrészt pedig, hogy mennyire mosódnak el a mozgó dolgok a képen. Egy hosszabb záridejű fényképben nagyobb az esélye, hogy egy mozgó tárgy elmosódik.
3. ISO: Az ISO vagy érzékenység értékével szabályozható, hogy a fényképező mennyire erősíti fel az érzékelőre jutó fényt, miközben digitális jellé alakítja azt. Ez (1) egyrészt a kép fényerejét befolyásolja, (2) azonban a magasabb ISO értékeknél fennáll a veszélye, hogy a kép zajossá, szemcséssé válik majd, ami minőségromláshoz vezet.
Mint láthatod, mindhárom érték befolyásolja a rögzített képek világosságát, illetve egy másodlagos hatásuk is van a felvételekre.
A drónkamerák többségében fix blende van, tehát az f/szám nem módosítható, így nem szabályozható vele a kép fényereje. Az ISO több drónkamerán is állítható, azonban vannak olyan helyzetek, amikor a legalacsonyabb ISO érték is túl világos képet eredményez.
Marad tehát a záridő, mint végső mentőöv olyan helyzetekre, ahol egyszerűen túl sok a fény. Azonban ahogyan a záridőt csökkented, és a kép sötétebbé válik, folyamatosan tűnik el az elmosódás is a mozgó elemekről a felvételeken. Erre az elmosódásra pedig szükséged van, ha természetes hatású videókat szeretnél rögzíteni. Ha egy videó túl rövid záridővel készül, akkor a mozgás túl „mesterségesnek” tűnhet – az emberek szeme hozzászokott némi elmosódáshoz, így érdemes ezt megőrizni a videókban.
Ha látványos, természetes elmosódást szeretnél videóidban, akkor mindig az adott képkockasebesség (FPS) kétszeresét kell beállítanod záridőnek. Tehát ha a klasszikus 24 FPS-sel rögzíted videóidat, akkor a záridő 1/48 másodperc (vagy az ehhez legközelebb álló kiválasztható érték) kell, hogy legyen, míg 30 FPS-es videó rögzítésekor 1/60 másodpercet ajánlott választani.
Ha egy világos helyen videózol, akkor meglehet, hogy a legalacsonyabb ISO, legszűkebb blende, és az ideális záridő (FPSx2) is túl világos felvételeket eredményez majd. Ha nem szeretnéd feláldozni a természetes elmosódást videóidból, akkor egy ND szűrővel csökkentheted a kamerába jutó fény mennyiségét.
Habár léteznek olyan ND szűrők, amelyek sötétsége tekergetéssel állítható, ezt egy több száz méter magasban lebegő drónon nem igazán lehet kivitelezni. A drónokhoz éppen ezért fix erősségű ND szűrőket szokás használni, amelyek erősségét a nevük mellett álló szám jelzi (ND4, ND8, ND16, stb.) Az ilyen szűrőket lehet akár egyszerre is használni (több szűrő együttes felszerelésével), de ez egy drónkamerán nem ajánlott (és lejjebb ki is fejtjük majd, hogy miért).
Szerencsére ha tudod, hogy az ND szűrők számai mit jelentenek, könnyedén ki fogod majd tudni választani magadnak az egyetlen megfelelő szűrőt az adott repüléshez. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a legsűrűbben használt ND szűrőket és hogy milyen helyzetben lehet szükség rájuk.
Anélkül, hogy túl mélyen belevetnénk magunkat a dolgok technikai részébe, annyit érdemes tudnod, hogy egy-egy „f-stop” feleannyi, vagy kétszer annyi fényt jelent. Tehát ha egy ND szűrő 2 f-stoppal csökkenti a bejutó fényt, az valójában azt jelenti, hogy az eredeti fénymennyiségnél negyede jut csak a kamera érzékelőjébe:
|
ND szám |
F-stop csökkenése |
Mikor érdemes használni |
|
ND4 |
2 stop |
Alkonyatkor vagy hajnalban, amikor a korrekt expozíciós száridő 1/250 másodperc lenne. |
|
ND8 |
3 stop |
Felhős időben, amikor a korrekt expozíciós száridő 1/500 másodperc lenne. |
|
ND16 |
4 stop |
Olyan helyzetekben, amikor a korrekt expozíciós száridő egyébként 1/1000 másodperc lenne. |
|
ND32 |
5 stop |
Olyan helyzetekben, amikor a korrekt expozíciós száridő egyébként 1/1250 másodperc lenne. |
|
ND64 |
6 stop |
Rendkívül világos helyzetekben. |
Fényképek készítésekor az ND szűrők hosszú záridőket tesznek lehetővé, amelyekkel a mozgást egyetlen képkockában szemléltethetjük:
Kép forrása: https://en.wikipedia.org/wiki/File:Strickland_Falls_Shadows_Lifted.jpg
Drón filterek: polárszűrők drónokra
A polárszűrők elsődleges célja, hogy csökkentsék tükröződéseket bizonyos felületeken (például a víz felszínén vagy egy autó szélvédőjén). A tükröződések általában alapjáraton is polarizáltak, egy polárszűrő segítségével azonban meg lehet szabni, hogy csak az ellenkező polarizációjú fény jusson be a kamera érzékelőjére, ezzel lényegében eltüntetve a türköződéseket. Ez videók és fényképek készítésekor is hasznos lehet.
Kép forrása: 3. kép: https://www.flickr.com/photos/aidanwojtas/2252215478
A polárszűrők hátránya, hogy a megfelelő hatás érdekében a korrekt szögbe kell tekerni őket a kamera objektívén, máskülönben pont, hogy felerősíthetik a tükröződéseket. Éppen ezért polárszűrőket ritkán szokás drónokon használni, ahol nem lehet hozzájuk férni a tekergetéshez. Azonban ha tudod, hogy pontosan honnan szeretnél rögzíteni valamit a levegőből, és az alany nem mozog, akkor nagyjából beállíthatod úgy a szűrődet, hogy a megfelelő hatást érd el vele.
A polárszűrők egy másik hatása, hogy telítettebbé teszik a színeket. Ezzel élénkebbé varázsolhatod felvételeidet, azonban ennek hatékonysága is attól függ, hogy a fény (általában a Nap fénye) milyen szögben érkezik az objektívre.
Fontos tudni továbbá, hogy a polárszűrők is csökkentik némileg a kamerába jutó fény mennyiségét, csak úgy, mint az ND-k, habár azoknál általában sokkal enyhébb mértékben. Bizonyos világos helyzetekben ez még hasznos is lehet, mert nem feltétlenül lesz szükség ND szűrőre a felvételekhez.
Érdemes tisztázni, hogy mit jelentenek a CP és az LP jelölések a polárszűrőknél. A CP a „circular polarizer” vagyis a „cirkuláris polárszűrő” rövidítése, míg az LP a „lineáris polárszűrőé”. Ezek a jelölések a polarizáció mögötti fizikára utalnak, azonban mindkét szűrő ugyan olyan végeredményeket kínál. Hogy egy polárszűrő forgatható-e, vagy milyen az alakja, annak semmi köze ahhoz, hogy LP vagy CP jelölésű. Azért teszünk kölünbséget CP és LP polárszűrők között, mert bizonyos autofókusz-technológiák nem kompatibilisek az LP szűrőkkel, ezért ezekhez a készülékekhez CP elvű polárszűrőket szokás használni.
Miért nem ajánlott egymásra rétegezni a szűrőket
A drónkamerák stabilitását általában egy gimbal (mechanikus stabilizáló) biztosítja, aminek tökéletes egyensúlyban kell lennie, hogy megfelelően működjön. Ha ezekre egynél több szűrőt rögzítesz fel, akkor ezzel megzavarod a gimbal egyensúlyát.
Léteznek félmegoldások erre, például pénzérméket erősíteni a kamera hátuljára ellensúly gyanánt, de ennek használatát senkinek sem javasoljuk, mert az extra súly alatt a gimbal szervomotorjai hamarabb elhasználódnak (még akkor is, ha a gimbal látszólag megfelelően működik) – egyszerűen nem ilyen használatra tervezték őket.
A biztonság kedvéért tehát mindig egyszerre csak egy szűrőt rögzíts drónod kamerájára, különösen akkor ha a gyártó nem teszi lehetővé annak újrakalibrálását vagy újraegyensúlyozását.
Továbbá, mint említettük, minél több lencsét helyezel a kép és az érzékelő közé, annál többet romolhat a rögzített kép minősége!
Hibrid szűrők drónokra
Szűrőket egymásra helyezni tehát nem ajánlott, de mi a helyzet akkor, ha egyszerre mondjuk polárszűrőre és ND-re is szükséged van egy helyzetben? Szerencsére a szűrő gyártók erre is gondoltak, ezért alkották meg a különféle hibridszűrőket. A drónokhoz általában ND/PL szűrőket szokás használni, amelyek egyszerre egy adott ND szűrő sötétségét és egy polárszűrő hatásait kombinálják. Hasonlóképpen a sima ND szűrőkhöz az ND/PL szűrők nevében is az adott ND erőssége olvasható (például ND32-PL).
